A nagy lépés

13-18 nap (péntek-szerda)

 Meditációs napok (internet és telefon nélkül):

• Mit is szeretnék igazán?
• Mi is az életfeladatom?
• ...

12. nap (csütörtök)

Mióta elhagytam a gyümölcslevet sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. Ma végigtakarítottam a lakást, vásároltam, feladtam a lottót.

A vércukrom 8.

Mától mindent úgy csinálok, ahogy jólesik! Bármit eszem, vagy iszom, amit megkívánok. Érdekes, hogy sem az édesség, sem a fagyi nem csábít. Az elhatározás óta különösebben semmire sem vágyom.

Jasmuheen szerint:

"Tudni fogod mikor indul be az átállási folyamat, mivel ekkor a súlyod stabilizálódni fog, az energiaszinted magas lesz, és észre fogod venni, hogy kevesebb alvásra van szükséged."

Szerintem a dolog működik, hiszen 12 napja nem ettem, és csak 6 napja iszom, mégis szenzációsan érzem magam, alvás igényem 3-4 óra.

Az utóbbi napokban nagyon sokat meditálok.

A kedvencem: Czeizel Beatrix: Az átlényegülés kapujában kazettái.

11. nap (szerda)

Reggel hatig egy szemhunyásnyit nem aludtam. Mind fizikailag, mind szellemileg rendkívül friss voltam. Hatkor elaludtam, két és fél óra múlva telefoncsörgésre ébredtem, teljesen kipihenten, frissen.

Nekem most az a bajom, hogy túl sok az energiám. Persze ez nem csoda, hiszen a szervezetem most kezd hozzászokni az új táplálkozási formához, szükséges még a 10 nap a "hangoláshoz".

Ma már buszra ültem, 3 órán át gyalogoltam és ügyintéztem. Tele szatyrokkal mentem haza. Ugyan még feküdnöm kéne az előírások alapján, de nekem nem esik jól. Ki kell fárasztanom magam, nem lehet minden éjszakát átvirrasztani.

Elegem van a gyümölcsléből! Nem esik jól, magas a cukrom is. Most éppen 12.

A belső hang ma azt mondta:

"Az a fontos, hogy jól érezd magad, hallgass a megérzéseidre."

Tehát leállok a gyümölcsléről, és vizet fogok inni. Időnként esetleg paradicsom és sárgarépa lével, valamint félig főtt zöldségekből csinálok turmixot.

Ma remélem elég jól kifárasztottam magam, és tudok éjjel aludni.

10. nap (kedd)

Ma is gyenge vagyok, a vártnál lassabban állok talpra. Tudok iratokat rendezgetni, selejtezni, stb.

Átmentem 2 házzal arrább meglocsolni a barátnőm virágait. Visszafelé kettesével szedtem szokásosan a lépcsőket. Sikerült, de mire felértem az első emeletre, úgy éreztem, mintha 4 emeletet tettem volna meg.

A vércukrom 11, ez már nagy haladás a 17-hez viszonyítva.

Az első alkalom a 10 nap alatt, hogy erős vágyat érzek egy lágytojásra vajas pirítóssal, vagy lecsóra, egy ropogósra sült szalonna szeletre paprikával, paradicsommal, ...  Még 11 nap hátravan.

Jó, hogy egyedül vagyok, nem bírom az embereket elviselni.

9. nap (hétfő)

Vasárnap éjjel is csak 5 órát aludtam, ma gyengébb vagyok.

Éhség érzetem nincs, de az ízek és illatok hiányoznak. Vasárnap nehéz volt elviselni, ahogy a szomszédok készülő ebédjének az illata ott kacskaringózott körülöttem.

Ma lementem a kutyáimhoz, már nagyon hiányoztak. Elfelejtettem kulcsot vinni, ezért egy 50m hosszú bozóton kellett átverekednem magam, hogy olyan kerítés részhez érjek, amit meg tudok mászni. Ekkor jöttem rá, hogy milyen gyenge is vagyok. Más lakáson belül, és más kívül.

Lecseréltem a gyümölcslevet, azóta 17 helyett 9-10 körül van a vércukrom. Eddig 25%-os SIÓ kajszilevet ittam, most 100%-os HOHESC-t hígítok 25%-ra.

Valószínűleg eddig a kajszilében 75% cukros víz volt, amitől lehet, hogy másnak is felment volna a vércukra.

8. nap (vasárnap)

Újra csak 5 órát alszom. Ma már sokat olvastam.

Az erőnlétem hihetetlen gyorsasággal nő. Végig csináltam kétszer a teljes jóga gyakorlatot és a fájdalmak szinte teljesen eltűntek.

A vércukor szintem a több mozgás ellenére is 16,1.

Minden nap 9:30-15:30-ig ágyba kényszerülök, ha akarok, ha nem, egyszerűen elgyengülök. Teljesen elfeledkeztem arról, hogy Jasmuheen is írja a könyvében, hogy ebben az időszakban folyik a gyógyítási folyamat, szükséges a fekvés.

7. nap (szombat)

Már elegem van a gyümölcsléből, még 2 hétig azt kell innom.

A fekvéstől fáj minden porcikám, ezért nagyon óvatosan elkezdtem jógázni. A nyújtó gyakorlatok nagyon hatékonyak voltak, legalább felére csökkent a fájdalom.

Az étel továbbra sem hiányzik, de szívesebben innék zöldséglevet.

Nagyobb gond, hogy 17,2-re felment a vércukor szintem! Évek óta nem volt ennyi. 2004. tavaszáig inzulinoztam magam, de akkor a radiesztézia és a japántapasz segítségével fokozatosan csökkentenem kellet az adagot, míg végül teljesen elhagyhattam. Azóta is naponta rendszeresen mértem, de általában 5 egy cukrászda után is 7-8 volt maximum.

Valószínűleg most felborult újra a szervezetem egyensúlya és ennek tulajdonítható az emelkedés.

Én csak átmeneti problémának tekintem. Lehet, hogy a mozgás hiánya is okozza. A végén minden kiderül.

Az olvasásra és meditációra még nem vagyok képes agyilag. A mai nappal végre elmúl a napok óta tartó fejfájás és hányinger.

6. nap (péntek)

Péntek van, és már csak vagyok... A nagy csöndben tehetetlenül, kiszolgáltatva a fogalmam sincs minek fekszem az ágyon.

Egyszer csak egy férfi hangot hallok:

• Igyál!
• Igyál!
• Kezdj el inni.

Azt hittem hallucinálok. Még sohasem hallottam ezt a belső hangot. Semmi szeretet nem volt benne, inkább parancsoló volt.

Nem foglalkoztam vele, de pár perc múlva újra ugyanezt a hangot hallottam, most kicsit mérgesen és parancsolóbban:

• Mondtam már, hogy kezdj el inni!

Valahogy éreztem, hogy komolyan kell vennem. Eltántorogtam a fürdőbe és lezuhanyoztam. Nem akartam elrontani azt sem amit eddig végigcsináltam, arra gondoltam, hátha az egóm utolsó próbálkozása, ezért ellenőriznem kellett.

Tarot kártyával 3 különböző kérdést tettem fel, erre vonatkozóan, és mindhárom egyértelműen megerősített abban, hogy ez a helyes út,

Valójában már nem voltam szomjas, nem vágytam inni, tehát ha még egy napot várok, már teljesen mindegy, ezért még felhívtam M. Zsókát is, aki a folyamat előtt tanácsokkal látott el, és vezetőm volt az egész idő alatt.

Ő azt mondta, nagyon keveseknek sikerül elérni ezt az állapotot, hogy így kapjon üzenetet, és nyugodtan vágjak bele.

Nagy különbség volt aközött, ahogy elképzeltem ezt a pillanatot, és ahogy megvalósult.

A szobahőmérsékletű kajszilé mindössze 3 kortya végigmarta a kiszáradt torkomat, ezért utána órákig csak hideg vizet kortyolgattam, hogy helyrejöjjön.

Ezen a napon egyéb változás nem történt, az erőnlétem változatlan volt, csak feküdni tudtam, viszont az este 2 nap után végre aludtam!!!

4-5. nap

Ezt és a következő napokat utólag írom, mert ezeken a napokon a fekvésen kívül nem voltam képes semmire, aludni sem tudtam.

Még reggel hozattam a barátnőmmel egy szemszárazságra reklámozott szemcseppet, mert nagyon bepánikoltam, ugyanis ébredéskor nagyon égett a szemem, és teljesen rátapadt a szemhéjam. Felesleges pénzkidobás volt, mert ezen a két napon erőm se volt a csepegtetéshez, másrészt szinte mindig csukva volt a szemem.

Ezt a két napot az életben nem felejtem el. Két napon át csak feküdtem, fájdalmas volt minden mozdulat. Ha két csontom, pl a térdem összeért, csillagokat láttam. Az alsó lábszáram is nagyon érzékeny lett, valószínűleg ott gyűltek össze a méreganyagok. Teljesen tehetetlen voltam, és számomra ezt a legnehezebb elfogadni.

A pulzusom néha 60-ról 120-130-ra is felmegy, a szívem szinte rángatja a mellkasom. 1-2 percen belűl elmúlik. Egyéb szervi problémáim nem voltak, naponta 3-szor volt teljesen normális vizeletem, még az 5. napon is.

Nem voltak érzéseim, képek sem jelentek meg,  ÜRES voltam, SEMMI sem volt. Éhséget és szomjúságot sem éreztem, nem vágytam semmire, csak léteztem a nagy ürességben. Egyszer arra gondoltam mosolyogni kéne, az mindig jót tett, de nem sikerült ...

Azt hiszem, már az egóm is elhagyott.

Már nincs erőm írni, valójában semmihez sincs erőm, se kedvem, se semmi. Méghogy ez könnyű, senkinek sem ajánlanám, szerintem életveszélyes ...

Majd írok, ha már képes leszek rá...

Egyáltalán nem tudtam aludni az éjjel, a fejfájásom állandosult, ég a szemem, állandó hányingerem van, száradok ki rendesen.

Szombaton 17 óráig kell kibírnom, utána már ihatok.

Már arra sem emlékszem, miért csinálom...

3. nap

Nagyon pocsékul érzem magam, már semmit sem tudok csinálni, sem olvasni, sem TV, sétálni pláne nem, 4,5 kg-ot fogytam, a vércukor szintem felmet 5,6-ra.

Délután 3 óra óta fáj a fejem, hőemelkedésem van, és nagyon gyenge vagyok, a beszéd is nehezemre esik.

Körülbelül úgy érzem magam, mint amikor nagyon lázas voltam, pontosan olyan ez a gyengeség.

Ma délelőtt kb 1 órán át nagyon felforrósodott a hátam mintha tűzött volna rá a nap, még mindig melegebb mint a többi testrészem, de már nem annyira, mint délelőtt.

Általában 9-14 óráig vagyok nagyon gyenge, utána már jól esik ha felkelek.

Bár tiltva van a TV, könnyed regényeket kellene olvasnom, de arra képtelen vagyok, inkább megnézek 1-2 jó krimit a TV-ben.

Az aurám nagy, de a fizikai erőnlétem nagyon gyenge. Csak a teljes csendet tudom elviselni.

A 2 nap alatt 3 kilót fogytam, most 54,5kg vagyok, a vércukor szintem 3,8.

Ma üzenek valakiért, aki etetni fogja a kutyáimat, mert kizárt dolog, hogy el tudjam hagyni a lakásomat.

Kezdem keresni ennek az egésznek az értelmét...

2. nap:

Délelőtt még volt energiám, de már gyengülök.  Az evés és ivás hiánya nem okoz különösebb gondot, kibírható, de utálom, mikor erőtlen vagyok.

2 órás iratrendezés után, a délután már pihenéssel telt.

Ma is megszegtem egy-két szabályt.

• Úgy döntöttem, hogy amíg van erőm én etetem a tőlem 5 percre lévő 2 kutyámat. (Ezt kimondottan tiltják, hogy nagytestű állatok közelébe menjünk, esetleg a legyengült állapotban megtámadhatnak.)
• Volt egy vendégem, kb 2 órát itt volt, elfáradtam ...

Jelenleg sem izületi, sem egyéb fájdalmaim nincsenek, jól vagyok, kezdek fásulttá válni. Az olvasás is nehezebb. Azért egy üveg gyümölcslé lecsúszna a torkomon...

Mások nem tudtak aludni, hát nekem megy, most el is megyek.

Egyre jobban nehezemre esik a beszéd, még a telefon is fáraszt.

Első nap:

Egész nap hihetetlen energiával rendelkeztem.

Reggel 5-kor kipattantam az ágyból, lezuhanyoztam, egy kicsit rakosgattam, majd belekezdtem a Plejádokról szóló könyvbe. Nehéz, de szenzációs, alíg lehet letenni.

A délelőtt olvasással és pihenéssel telt. 13 órától végigtakarítottam az egész lakást, szőnyeget is tisztítottam és az ablakmosás sem maradt el. Egészen 22:30-ig bírtam.

Már megszegtem az "előírásokat", mert 21 napig pihenni kell, és nem találkozhatok emberekkel. Délután még a gyerekeim is beugrottak, 2 hetes külföldi útjuk előtt.

Ma 00:00 perckor elkezdődött!!

Gyertyát gyújtottam, elmondtam egy imát, és szinte azonnal elaludtam.

Éjfél után nagyon kellemetlen perceim voltak. Félálomban mindig arra riadtam, hogy nyelnem kellene, de nem szabad. Annyira bennem volt, hogy tilos innom, hogy még a nyeléstől is féltem. Akárhányszor felébredtem arra, hogy fulladozom, mondogatnom kellett, hogy "Nyelni szabad!", és amikor ez tudatosult bennem, már nyugodtan nyeltem. Még hajnalban is volt ilyen kínos élményem.

Most reggel nagyon frissen ébredtem, tisztának és könnyűnek éreztem magam.

Ma délután találkoztam Zsókával, ő fog végigvezetni a 21 napon. Ha sikerül, ez egy spirituális beavatás lesz.

Minden figyelmeztetése ellenére úgy döntöttem, hogy végigcsinálom.

A hetedik napot ő is a halálközeli élménnyel azonosította, "úgy érezte, hogy csak egy lehelet és ha akar, örökre elmegy ... "

Ma 22 órától még van egy kellemetlen feladatom, béltisztítást kell végeznem (beöntés), éjfélre végeznem kell.

Kaptam tőle 2 meditációs zene CD-t és 2 könyvet :

• Amorah Quan Yin: Szellemi átalakulás és öngyógyítás a PLEJÁDOK fényküldötteivel
• Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó: Az Átlényegülés Kapujában II. (az első részt már olvastam)

Nagyon várom már a kezdést, biztosan tudom, hogy könnyedén fogok végigmenni a következő 21 napon.

A Magyar Államkincstár meghiúsította a ma éjszakai kezdést,  hibás beszámoló programot küldtek, és a hozzáértő jelenleg szabin van ...

Nincsenek véletlenek, mert rá kellet jönnöm, hogy ez nekem is jobb. Így megtarthatom a fiam szülinapját, a lányom nálam alhat a külföldi utazása előtt, és dumcsizhatunk egy kicsit.

Szombatig csak napi pár falatot eszem, vizet, viszont rendesen (napi 2,5liter) iszom. Már gondolatban ráálltam a ma éjszakai kezdésre, de sajnos a héten még dolgoznom kell.

Kiraktam tarot kártyával is, és sokkal könnyebb lefolyású lesz, a szombati, mint a mai kezdés.

Milyen kilátásaim vannak a sikeres átállásra, ha szombatra halasztom a kezdést?

1. Érmék VI.

• Erről van szó: A kérdés lényege, hogy hogy olyan lépésről van szó, ahol számíthatok mások segítségére, nagyvonalú gesztusára

2. Nap XIX.

• Így kezdődik: Kezdetben minden csodálatosan alakul. Nagyvonalúan, bizalommal, önállóan cselekszem, örömmel nézek szembe a kérdéses témakörrel, és szeretném játékosan kipróbálni.

3. Uralkodónő III.

• Reakciók: Számíthatok a környezetem pozitív visszajelzéseire. Rendkívül termékeny talajra lépek, támogatnak terveim megvalósításában.

4. Érmék III.

• Ide vezet: Az út végül a helyzet javulásához vezet, szó szerint, vagy átvitt értelemben. Meg fogom látni, hogy ezen az úton magam mögött hagyom a múltat, és értékes képességeket szerzek. Az út mindenképpen jelentősen előrevisz, és eljutok egy olyan területre, amely egyértelműen magasabb szinten áll, mint az életem eddigi állomásai.

Ma sikerült végre beszélnem  M. Zsókával, aki szintén végig csinálta a 21 napos átállást. S bár lassacskán visszatért az azt megelőző táplálkozási szokásaihoz, felejthetetlen élménynek tartja a mai napig, sok változást hozott az életébe. Nagy segítség lesz nekem az úton, szerdán megkapom a feljegyzéseit is.

í

Észrevételek A Prána-Táplálkozásról A Védikus írások Alapján

Már csak 3 nap a kezdésig!    

Mindenütt sikerült elintéznem a 3 hét mobilmentes távollétet, senki ne számítson rám ebben az időszakban.

Már nagyon várom ezt a teljes kikapcsolást.

Milyen lesz

• semmit sem csinálni,
• semmiért sem felelősséget vállani,
• nem törődni senkivel és semmivel,
• kikapcsolni a lelkiismeretfurdalást?

Ezt már máskor is megtehettem volna, böjt nélkül ... 

                      Jasmuheen:     Táplálékom A Fény

Jasmuheen (ejtsd: dzsazmuhín), ausztrál származású hölgy, 1993. júniusa óta pránából, levegőből és kevés vízből él. Nem böjtöl, nem éhségsztrájkol, hanem a mindenki számára folytonosan jelenlévő kozmikus, szabad energiából és levegőből tudatosan táplálkozik.

Könyve előszavában így ír: "Mulatságos, hogy ha valamit tényleg meg kell csinálnunk, akkor az addig nem hagy békén bennünket, amíg el nem végezzük! Olyan, mint egy Keljfeljancsi, ami mindig az orrunk elé pattan, bármennyire is próbáljuk lenyomva tartani! Azt hiszem, ez történt ezzel a könyvvel és azzal az egész folyamattal, amit én, és mostanra sokan mások végigcsináltunk azért, hogy lehetővé tegyük fizikai testünknek, hogy pusztán a fény táplálja és tartsa életben. Bár 1995 szeptemberében azt a sugallatot kaptam, hogy készítsek egy tájékoztató füzetet arról, hogyan tarthat bennünket életben a prána, de soha nem vágytam sem arra, hogy széleskörűen "reklámozzam" ezt az eszmét, illetve a saját tapasztalataimat, sem pedig arra, hogy bárkinek is fizikai segítője legyek e folyamat végigcsinálása közben. Akkor ez nem tartozott földi szolgálatom feladatai közé.

Miután 1993 júniusában végigcsináltam a (később részletesen leírt) "folyamatot", mintegy hat hónapra befelé fordultam. Meditáltam (sokszor naponta mintegy három órát is), naplót írtam és általában arra törekedtem, hogy tiszta és jól érthető kommunikációt folytassak a belső vezetőmmel. Ebben az időszakban kezdtem nagyon világos üzeneteket és utasításokat kapni (channelling) az isteni énemtől arra vonatkozóan, hogy mi a célom és "küldetésem" a jelenlegi megtestesülésemben. Megalapítottam a Self Empowerment Academy-t (Önerőnkre Ébresztő Akadémiát) és a Rezonancia Művészete elnevezésű tanfolyamokat kezdtem tartani, továbbá szemináriumokon tanítottam mindazt, amire rájöttem.

Elutaztam bárhová, ahová csak hívtak. 1995 közepén meghívtak a Mesterek Nemzetközi Gyűlésére, amit az új-zélandi Taupo-tónál rendeztek meg. A meghívást kifejezetten azért kaptam, hogy mondjam el a tapasztalataimat arról, hogyan lehet pránából megélni. Ekkoriban már jó ideje nem is gondoltam erre, azonban időközben még több dolgot megértettem azóta, hogy leírtam a Rezonancia Művészete c. könyvem 27. fejezetét alkotó megjegyzéseimet. Nem hiszem, hogy közülünk, akik tucatnyian végigcsináltuk a 21 napos folyamatot 1993. júniusában, bárki is sejtette, hogy mennyire megosztja majd ez a dolog nemcsak a mi fénymunkás közösségünket, de a Melbourne-ben, Adelaide-ban, Perth-ben és Tasmániában működő összes többi közösséget, sőt valószínűleg másokat is, akikről tudomásom sincs.

Sokan úgy reagáltak a 21 napos folyamatra, hogy lehetetlen "az átlényegülésig böjtölni magad". Mások kijelentették, hogy valószínűleg nem tudnának lemondani az evésről. Többen még pénzt is felajánlottak azért, hogy engedjem meg, hogy mindenhová kövessenek, így bizonyítva be nekik, hogy nem vagyok "zugevő". A folyamat sok kétséget és félelmet keltett, sok kritikát és bírálatot váltott ki. Sokan végigcsinálták a 21 napos folyamatot, de utána áttértek egy friss gyümölcsökből és zöldségekből álló étrendre, egyesek pedig visszatértek a korábbi étkezési szokásaikhoz. Bár a 21 napos folyamatot végigcsinálók -- elvárásaiktól és ráhangolódásuktól függően -- különbözőképpen fejlődnek tovább, de kétségkívül csak a fény táplálja azokat, akik nem hagyják abba ezt a folyamatot.

A 21 napos folyamat lényege nem a böjtölés, hanem a megengedés és a bizalom. Arról van szó, hogy olyan magasabb rezgésszintekre hangolódjunk rá, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy a kozmikus fény tartson életben bennünket. Arról szól, hogy ráébredjünk: itt és most megkaptuk ennek lehetőségét. De nem is egy önmegtagadási folyamat ez. Az utóbbi években gyakran közölték velem a mestereim, hogy még a folyadékok ivását is hagyjam abba. Biztosítottak arról, hogy a testnek csak "folyékony fényre" van szüksége. Én azonban szeretek egy csésze tea mellett beszélgetni a barátaimmal, és -- e könyv írása idején -- még nem győztem le az ízek hiánya miatt időnként felbukkanó unalom érzetet. Amikor úgy tudom abbahagyni az ivást, hogy nem érzem azt, hogy valamitől megfosztom magamat, akkor abba is fogom hagyni, mivel ennek az útnak minden lépését örömmel és kényelmesen, könnyedén és kecsesen akarom megtenni.

Találtam a neten:   

Fontos tudnivalók a fénykeresők honlapjáról:

Pránaevés: A pránaevésre való átállás nagy veszélyeket rejthet magában. Ráadásul e téren rendkívül nagy a zűrzavar az "ezoterikus" világban. Volt már, aki belehalt, ezért ha ezzel próbálkozol, akkor tudnod kell, hogy az életeddel játszol! A Jasmuheen által javasolt 21 napos átállást jobb nem megkockáztatni!

Sikerült végre kifaggatnom Editet, aki végigcsinálta a 21 napot, és utána 6 hónapig csak vízen és teán élt.

Ő előtte is már hónapokig böjtölt, nagyon sokszor csak folyadékot ivott, és tizen éve vegetáriánus.

Szerinte ennek a lényege:

"A halálközeli élmény mesterséges előidézése."

Ettől nem lettem nyugodtabb. Érdekes, a mai nap a kisebb félelmekről szól. Valójában nem félek, de ma úgy be-be csúsznak ilyen gondolatok.

A kritikus pont a 3 és fél nap. Ha azon túl vagyok, akkor menni fog …

Az is biztos, hogy pocsékul fogok kinézni, de tudom, hogy megéri …

Szeretném a "civil" életet legalább 2 hétig távoltartani. Vajon el tudok-e mindentől szakadni erre az időre? Ha sikerülne, csodálatos dolog lenne.

Az is kiderült, hogy a Zöld-kék Te-a-házban a klub még működik, minden hónap első péntek.

Már csak 4 nap a kezdésig!

Ma elgondolkodtam azon, hogy katasztrófa idején

7 nap után abbahagyják a keresést,

mondván, már úgysem lehet senki életben ...       

Ma este megcsinálom a képernyővédőmet

diákból, amelyekre különböző célokat írok. A feliratok közé gyönyörű forókat is teszek, így választom el a szövegeket egymástól. Remélem segítenek majd a 21 nap végig viteléhez.

Sőt cetliket is teszek ki a lakás különböző pontjaira (eddig ezt nem csináltam). Nekem mindig bejöttek, és örömmel szoktam kitörölni a már teljesült célok diáját.

Arra is rájöttem, hogy miért megy ez nekem, és miért nem mindenkinek.  Akárhányszor elém kerül egy dia, mindig örömmel mosolyogva olvasom, és örülök a bekövetkezésnek. Sokan félve gondolnak a céljaikra, már előre eltervezik, mi lesz, ha nem sikerül, akkor hogyan tovább.

A sikerhez a félelmet kell legyőzni, és ez nagyon könnyű, egyszerűen mosolyogni kell mikor a céljainkra gondolunk.

Egyszerre félni és mosolyogni nem lehet !!!

Először nekem is erőltetett volt a mosoly, de végül az győzött!

Hát a gyümölcs napok nem jönnek össze, mert rendszerint nincs gyümölcs a közelemben, és ma is ettem fornettit, megy egy fagyit.

A húst szerencsére eddig el tudtam hagyni.

Jasmuheen könyvében olvastam, hogy a böjt előtt kényeztessük magunkat, hát én ösztönösen ezt csinálom, a kedvenceimet eszem, amelyektől most egy időre el is búcsúzom...

Két melegszendvics ??

Hát a dolog nem lesz egyszerű. Ma írtam le, hogy mostantól csak gyümölcsöt eszem, és mi volt a vacsorám? 2 sajtos melegszendvics...

Ezért is kell gyakorolnom a kitartást a következő napokban.

Felkészülés további lépései   

1.    Tegnaptól nem eszem húst. R

2.     A mai naptól csak gyümölcsöt eszem és vizet iszom. R

3.     Tegnaptól reggel és este 1-1 óra kemény torna.

4.  Bevásárlás 2-3 hétre ásványvíz, gyümölcslé, 3 hétre állateledel, háztartási cikkek,stb R

5.  A lakást gyönyörűen kitakarítani.

6.  Előre főzni és lefagyasztani, ha valaki mégis beállítana.

7.  Felkészülni arra, hogy a kutyáimhoz lehet, hogy nem tudok lemenni, szomszédot megkérni.  ( 2  heti víz és kaja adagot bekészíteni, a 3. héten már biztosan ki tudok menni...)

8.     Az elkövetkező 3 napban 3 olyan emberrel kell beszélnem, akik ezt már végigcsinálták.

9.  A héten minden olyan munkát el kell végeznem, ami a 21 napban lenne esedékes:

·        alapítvány, R

·        társasház,

·        egyesület, R

·        céges mérleg,R beszámoló,R szöveges jel.,

·        közösktg szedésre megkérni valakit,

·        angolt lemondani,

·        klubot lemondani,

·        munkahelyen elintézni, hogy 3 hétig nem leszek elérhető a mobilomon,R

·        pályázati aláírást elintézni, R

·       gyerekeimnek beadni, hogy 3 hétig nem vagyok (ez lesz a legnehezebb, ha megmondom miért, akkor egyfolytában aggódnak, ha nem mondom meg, akkor csodálkozni fognak, mert ilyen még nem volt), R  megmondtam, hogy böjtölök

·        ajkai és bp-i  találkozót előre hozni, vagy elhalasztani. 

Miért írom ezt a blogot?                                                       

Mikor belevágtam ebbe "projektbe", szomorúan tapasztaltam, hogy alig van információm.

Bárhogy is végződik ez a kaland, tanulságos lesz, mindenkinek, aki hasonló terveket szövöget.

25.-től folyamatosan írom a tapasztalataimat, fizikai, lelki és szellemi állapotomról tényszerű dokumentációt készítek.

Nekem nagy segítség lenne a felkészülésben egy ilyen blog, de eddig ilyet nem találtam.

Most olvasom:

Dan Millman: A békés harcos útja az önismeret és a megvilágosodás felé

Többek között arról is szól, hogy a helyes táplálkozás és méregtelenítés mennyire fontos feltétele a fejlődésnek, és pont a 21 napos átállásról is ír.

Már 2 hete intenzíven méregtelenítek japántapasszal. (Kicsit előre dolgozom...)

Már csak 9 nap július 25.-ig!

Iszonyúan kell hajtanom, hogy el tudjak jönni 25-től szabira!!

Lehet, hogy egy elnyert nagy pályázatunk szerződését, pont a 25-.i héten kell aláírnunk. Vajon milyen állapotban leszek? Legfeljebb beteget jelentek, amin majd nagyon fognak csodálkozni, mivel mindig az egészségemmel kérkedek.

Ez az idézet, pontosan leírja a problémám okát: 

"Képtelenek vagyunk mozgósítani az akaratot,

ha előbb a képzelet nem jelenít meg,

egy világos célt.

Az ember nem képes általában akarni ,

az akarat csak akkor működik, ha egy konkrét valamire irányul."

                                                                                                           Brooks, Harry

Miért is csinálom? Mire számítok, ha sikerül végigvinnem az elképzelésemet?

Kiegyensúlyozottság kívül-belül , ez a FŐ CÉL

• Folyamatos akaraterő és kitartás állandósulása. 
• Tökéletes vérkép szeptember közepén, benne a jó vércukor, hugysav és koleszterin szint.
• Koncentrációs képességem növekedése.
• Memóriám javulása, melyet az angol tanulásomnál kell leginkább észrevennem.
• Állandósuló magasabb energiaszint.
• Spirituális fejlődés.

Remélem, hogy ez egy  mérföldkő lesz az életemben. Lehet, hogy túl sokra számítok? Majd meglátjuk!

Eddig csak ennyi jutott eszembe ...

Találtam végre egy közeli ismerőst

is, aki ezt nagyon komolyan csinálta, Bp-en klubot is vezetett. Remélem ma este tudunk beszélni a skype-on. Minden ilyen beszélgetésről jegyzetet fogok készíteni.

Nagyon izgatott vagyok, most játéknak tűnik az egész, majd meglátjuk ...

A munkahelyemen most iszonyú hajtásban vagyok, hogy a jövő héten a mérleggel és egyebekkel kész legyek. Sajnos nem minden rajtam múlik. Bízom benne, hogy 25.-én el tudom kezdeni, mert az a legjobb időpont, és még pár napot sem szeretnék csúszni.

21 napos átállási folyamat

Az anyaggyűjtések során legnagyobb meglepetésemre csak 21 napos átállási folyamatról van szó, utána mi lesz, azt mindenki maga érzi.

Vagyis mielőtt valaki hosszabb távban gondolkozik, először rá kell hangolódni a fénytáplálkozásra.

Lehet, hogy először ezt a 21 napos ráhangolódást kell megcsinálnom, ami szintén nem egyszerű dolog:

• 1-6 nap étel és ital fogyasztás TILOS
• 7. napon figyeljek a belső hangra és amikor jól esik ihatok egy kevés 25%-os gyümölcslevet, vagy vizet
• 8-14 nap 1,5 liter higított gyümölcslé
• 15-21 nap
• Csak gyümölcslé max 40%-os iható, bármi más tilos
• A többi majd kiderül ...

Ha ezt a 21 napos kúrát végigcsinálom, és minden jól sikerül, nagyon elégedett leszek.

Anyaggyűjtés:

Vass György Boldizsár: Fénytáplálkozás kezdeti tapasztalataim

• 1998-as tapasztalat, vajon azóta mi történt?

Pilis - Shaolinfalu: Prána tábor

• Ez 2005. évi tájékoztató, de szerintem most is van ilyen

El kell újra olvasnom:  Jasmuheen: Táplálékom a fény

Leszögezem

már most, hogy ezt a "böjtöt" kb 2 hónapig szeretném csinálni. Ennyi idő talán elég arra, hogy a szervezetem teljesen kitisztuljon.

A finom földi étkeket nem hagynám ki, de remélem, hogy étkezési szokásaim az egészséges életmódnak lesznek alárendelve, tehát képes leszek azt kontrollálni.

Előkészületek

Ez véresen komoly elhatározás, és, hogy ne tűnjek felelőtlennek, alaposan meg kell tervezni.  

1. Felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik ezt már végigcsinálták. Jelenleg 3 "ismerősöm ismerőse" van. Kérdések:

• Van-e szükség előzetes felkészülésre?
• Vajon célszerű lenne-e, a nagynehezen elért napi 2,5 liter folyadék fogyasztásomat már 25.-e előtt csökkenteni? Esetleg így könnyebb lenne?
• Mennyi az az idő, ameddig nem célszerű (vagy nem tudom) elhagyni a lakást.
• Egyedül, felügyelet nélkül csinálta-e valaki? (Én sajnos teljesen egyedül leszek   otthon, mindenki nyaral, még a barátnőm is.)
• Menyi ideig csinálták?
• Ameddig csinálták, tudtak-e mellette főzni a családnak?
• Ha abbahagyták miért?
• Speciális meditáció?
• Célszerű jóga gyakorlatok?
• Ajánlott könyvek? (eddig egyet olvastam)

      (Ezeket folyamatosan ide gyűjtöm.)

2. Addig is naponta egyre jobban rászoktatni magam a kitartásra

• Naponta egy FŐ feladat, amit feltétlenül el kell végeznem (olyat jelölhetek erre, amihez nem sok kedvem van, és fontos)
• Minden nap el kell végeznem egy már halogatott feladatot
• nem lehet új halogatás!!

3. Nagyon keveset eszem 25.-ig

4. Minden találkozót el kell intéznem 25-ig, hogy kb 3 hétig ne kelljen mennem sehova a munkahelyemen kívűl. Vajon hogy fogok kinézni?

Egyszer csináltam egy "csak vizet iszom" böjtöt. Nem volt semmi gond, nem volt éhségérzetem, de a 6.-ik napon mikor a tükörbe néztem, az arcom mindkét felén, egy-egy hatalmas hosszanti nagy és mély ránc jelent meg. Ettől úgy bepánikoltam, hogy azonnal abbahagytam.

5. ezt még folyatom 

A cél

Újra előhozni (mert valamikor még meg volt!!) magamból a rendkívüli akaraterőt és kitartást.

Emlékszem 28 éves koromban nem ismertem a halogatást, rendkívűl céltudatos és kitartó voltam. Mikor és miért veszettem el? Remélem nem örökre...

Hogy mivel? 2006. június 25-től (újhold) áttérek a "fénnyel" való táplálkozásra.  Ez egy régóta dédelgetett vágyam, és nagyon alkalmas arra, hogy próbára tegyem az akaraterőm.  Mostanában egyébként is gyakran megfogalmaztam magamnak, hogy addig vagyok tele energiával, amíg nem eszem, ha ez estig tart, akkor a legjobb, de ahogy enni kezdek, órákon belül lemerülök. Mintha a szervezetem is ezt várná el tőlem.

Azért van némi spirituális előképzettségem. Tudok energiát felvenni és adni. Naponta meditálok.

  Mi is a probléma?    

Ha kitűztem a célomat, vágyom is rá, és elterveztem a teendőket már csak 3 problémám van:

1. Nehezen teszem meg az első lépést

2. Ha megtettem, utána kettőt előre egyet hátra haladok

3. Ha haladok is, előbb utóbb abbahagyom, majd kezdem elölről

Elegem van ebből, unom már. .. Tehát egyetlen nagy gondom van, az

akaraterő hiánya.

Mitől van az, hogy időnként hónapokon keresztül lankadatlanul megy minden, sikerül elérnem amit akarok, megpihenek, de utána nem tudom ugyan olyan intenzitással végezni a dolgomat. Hiányzik valamilyen hajtóerő, rugdosnom kell magam, hogy nagy nehezen haladjak előre.

Ebben a pillanatban jutott eszembe, lehet, hogy a figyelem a lényeg?

Amikor minden jól ment, akkor naponta ellenőriztem a feladataim végrehajtását, és a jó teljesítés löketet adott másnapra.

EZ AZ !!!  Újra kipróbálom ...

és, hogy mi a következő cél, arról majd holnap